Month: September 2015

Már több mintegy hete itt vagyunk, úgyhogy gondoltam most már itt az ideje egy hosszabbszöveges beszámolónak. 

Szóval 2015. szeptember 2-án, egy szép szerdai naponelindultunk a Ferihegyi reptérről, hogy belevágjunk nagy kínai kalandunkmásodik évadába. Tavaly oda- és visszafelé is az Aeroflot repülőtársaságotválasztottuk, amivel egyébként nincs gond, de azt meg kell hagyni, hogy amoszkvai Sheremetyevonem a legszuperebb/kényelmesebb/érdekesebb reptér, amin valaha jártunk így idénnyáron úgy döntöttünk, új útvonalat választunk, és Doha felől érkezünk majdShanghai Pudong repterére. 

A Qatar Airlines igazán kitett magáért: kényelmesülések, párna, takaró, egészségügyi csomag, benne zokni, fogkefe, mini fogkrém,szemtakaró (vagy micsoda), füldugó, remek ételek, gazdag médiakínálat, szuper kedvesstewardessek, és korlátlan alkoholfogyasztás… (volt egy két utastársunk, aki maximálisankihasználta ezt a lehetőséget, sőt, szerintem még a mi részünket is leitta…)

                (Qatar Airlines egészségügyi csomag)

A Budapest-Doha szakaszt nagyjából 5,5-6 óra alatt tettük meg, majdújabb 5 óra várakozás következett a Hamad Nemzetközi repülőtéren. 

                                         (Budapest – Doha)

Bevallom,kicsit csalódott voltam, mert már annyit hallottam róla, hogy ennél kicsittöbbet váram. Tiszta, szép, új, hatalmas, átlátható reptér, telepihenőszobákkal, játszóterekkel, különféle éttermekkel és boltokkal… de egykicsit azért mégis uncsi volt, na.

                                  (HIA – Doha -Qatar)

                                      (Valahol Törökország fölött)

                                            (Qatar Airways “A menü”)

A Doha-Shanghai útvonal nagyjából 9 óra hosszú volt, de szerencséreéjszaka repültünk, így kicsit könnyebb volt aludni (legalábbis nekem…)

                                                 (Doha – Shanghai)

                                           (Qatar Airways “B menü”)

A shanghai útlevél ellenőrzésnél már minden gond nélkül libbentünk be aKínai Népköztársaságba, ami be kell, hogy valljam, elég jó érzés volt. Aszokásos idegesség helyett inkább már azon gondolkodtunk, hogy mit fogunkvacsorázni, ha megérkezünk Suzhouba.

A reptérről elmetrózutnk a vonatpályaudvarra,és elrobogtunk egyenesen Suzhouba, ahol Jayz már várt minket. Taxit fogtunk, ésközösen visszajöttünk a nyugati kampuszra. A lakás legnagyobb örömünkreérintetlenül, ugyanabban az állapotban volt, ahogy két hónappal azelőtthagytuk. Gyors kicsmagolás után kb. este 10-kor áthívtuk Arthurt (aki immáron aszomszédunk) és egy-egy feles szilvapálinkával megünnepeltük a sikeresmegérkezést. A pálinka meghozta az étvágyunkat egy kis éjszakai birkahúshoz is,úgyhogy szépen kisétáltunk a szokásos kis „food street”-re, és benyomtunk egykellemes grill vacsorát.

Másnap magunkhoz tértünk, majd leginkább a regenerálódással és akicsomagolással foglalatoskodtunk. Este Bennel, Jayzvel és Arthurralvacsoráztunk, és megbeszéltük a nyári élményeinket.

A szombati napon Peti betöltötte 28-ik életévét, úgyhogy este ismét lenyomtuka jól bevált pálinka-vacsora-sör kombót.

                            (Peti, Arthur, Benjamin és jómagam)

Vasárnap megkaptuk az órarendünket, ami igencsak kellemesen alakul:Petinek van egy szabad hétfője és szerdája, nekem pedig az üres hétfő-keddbiztosítja a 4 napos hétvégémet. Eddig jó.

Az első hét órái gyorsan leperegtek: bemutatkozás, ismerkedés, bla blabla.

Funfact: Ma megérkezett a Taobaón rendelt szuper turmixgépem, úgyhogymost már semmi nem állhat az egészséges finom italok és közém (maximum alustaság.)

A turmixgéphez mellékelt kínai tájékoztaófüzetben sok finom receptet és bölcs tanácsot találhatunk. A kedvencem a lap tetején látható “MARRIED IT ISN’T CHILD’S PLAY” felirat…

Nemsoká újra jelentkezünk, addig is ágyő pampamacskák.