Azt hiszem, most már kezd kialakulni, hogy a szerda lesz a blogírós nap. Szóval ismét szerda van, nagyjából délelőtt 11, éppen itthon relaxálunk.
(Another day in the office… hehe…. NEM. :D:D )
Múlt hét szombaton kirándulni voltunk, méghozzá a közeli (tőlünk nagyjából 50-60 kilométerre lévő) LouZhuangba látogattunk el, ahova egy Couchsurfinges fickó, nevezetesen Zhao Bin hívott meg minket. (Mielőtt kiköltöztünk volna, megpróbáltam keresni pár, a közelben lakó embert, hogy megtudakoljak egy-két dolgot – pl. a kajákkal, tömegközlekedéssel, időjárással, stb. kapcsolatban – ekkor találtam rá Binre, aki nagyon kedves és segítőkész volt, válaszolt miden kérdésemre, úgyhogy már ekkor jól meg is beszéltük, hogyha itt leszünk, egyszer elmegyünk meglátogatni). Szóval így is tettünk, reggel 9kor felültünk a LingBibe tartó buszra, és nagyjából másfél óra alatt elrobogtunk LouZhuangig, ahol Bin már várt minket.
Bin roppant kedves pali, nagyjából 40 év körül lehet, a helyi gimnáziumban angol tanár, és nem mellesleg imád utazni. Nyáron pl. egyedül bebiciklizte nyugat Kínát, Ürümcsin keresztül a Takla-Makán sivatagon át , egészen LaShaig…mutatott vagy 1000 képet, és rengeteg érdekes történetet mesélt. (Számomra elképesztő pl., hogy a Takla-Makán sivatagban minden negyedik kilométernél van egy kis házikó, ahol két ember lakik. Az ő feladatuk az, hogy lesöpörjék a homokot az útról – kicsit sziszifuszi meló – és megöntözzék a ház mellett lévő növényeket )
Később Bin meghívott ebédelni minket a helyi – Huik által üzemeltetett étterembe – úgyhogy iszonyatosan finomat ettünk (ismét). A szokásos marhahúsos tésztán kívül paradicsomos tojást és valami húsos- csípős- padlizsános fogást ettünk:
Ebéd után buszra szálltunk, és ellátogattunk a közeli LingBi-be, ahol megnéztük Zhong Kui (egyelőre még csak épülő) emlékművét. Zhong Kui egyébként Kínában és (Japánban is ) mitikus figurának számít, aki a legenda szerint előbb elfogta, utána pedig irányítani tudta a gonosz szellemeket.
Zhong Kui alakja a mai napig népszerű, úgyhogy a legtöbb háztartásban megtalálható a képe (biztos, ami biztos alapon… jobb a szellemeket kint tartani.)
Délután 6-kor buszra szálltunk, és visszatértünk Suzhouba. Este még pár tanár kollegával elmentünk egyet sörözni, aminek megszállott éjszakai diszkókeresés lett a vége, de szerencsére nem találtunk egyet sem. (A diszkót egyébként kínaiul dí-si-ke-nek, azaz dí-szí-ke-nek mondják: )
A következő uticélunk egyébként Ji’nan lesz, de még nem tudjuk, hogy pontosan mikor. Részletek később, ágyő.