No de mi is az a Gaokao (高考)?
A Gaokao (vagy hivatalos nevén a 普通高等学校招生全国统一考试 – Pǔtōng Gāoděng Xuéxiào Zhāoshēng Quánguó Tǒngyī Kǎoshì – NCEE, National College Entrance Examination) nagyjából ugyan az, mint nálunk az érettségi, azzal az aprócska kis különbséggel, hogy a kínai diákokat körülbelül 7 éves koruktól kezdve ezzel zsarolják/terrorizálják a szüleik.
A középiskolások (高中 – gāozhōng – senior high school) élete nagyjából a földi pokolnak felel meg:
Reggel 6.30-7-től kötelező tanulószoba 8-ig (tanulj egy kicsit, mielőtt igazán tanulni kezdesz) 8.00-tól 11.30-ig tanulás, 11-30.tól 13-ig ebéd + szundi, 13.00-tól este 6-ig egy kis szünetmentes tanulás,6-tól 7-30-ig vacsora, 7-től pedig egészen este 11-ig kötelező tanulószoba. Ezt a kedves kis tanulószobát valahogy úgy kell elképzelni, hogy ülsz egy tanteremben – nagyjából 60 osztálytársaddal együtt – nem beszélhetsz, nem nézhetsz sehova, csak a könyvedbe, mert mögötted áll a tanár és figyel. Este 11 után visszamehetsz a kollégiumi szobádba, esetleg kimoshatod a ruháidat mielőtt hullafáradtan összeesnél, hogy utána másnap újrakezdhesd az egészet. Sounds fun, eh?
A Gaokao a kínai diákok számára a mindent eldöntő vizsga, ettől függ a jövőd (na meg a családodé ugyebár…)
Sok diákommal beszélgettem erről, kérdezgettem őket, hogy hogy is van ez, mi van akkor például, ha aznap bal lábbal kelsz föl, fáj a fejed, menstruálsz vagy egyszerűen csak nem vagy jó passzban. A válasz általában mindig ugyan az: OLYAN NINCS. Ez életed LEGFONTOSABB NAPJA, ettől függ minden. Emiatt a vizsga miatt gyötröd magad halálra 0-24, nem alszol évekig, és nincs szociális életed.
(Azt is kérdeztem a diákoktól, hogy ha mondjuk az egyik évben nem sikerül jól a vizsga, a következő évben leteheted-e újra. A válasz nagyjából mindig ugyan az: megtehetnéd, de nem fogod, mivel félsz, hogy jövőre még kevesebb pontod lesz.Egy esélyed van és kész. End of the story.)
Kollegáimat is kérdezgettem a témáról (felnőtt, 30éves, Phd-s, gyerekes édesanyákról beszélek) akik meglepő módon ugyan ezt válaszolták. Életük legfontosabb és legrosszabb élménye a Gaokao.
A Gaokaon – ugyan úgy, mint nálunk – a legfőbb tantárgyak mellett (matematika, kínai nyelv/irodalom, történelem, politikatudomány, angol) van még néhány választható tárgyak is (biológia, földrajz, kémia, stb. ) Véleményem szerint a legfőbb probléma a kínai diákoknál az, hogy inkább memorizálnak, ahelyett, hogy megértenék, hogy mit is olvasnak valójában… valljuk be, úgy valóban nehéz súlyos tankönyveket bevágni, hogy igazából fogalmunk sincs róla, hogy miről is szól a könyv, vagy hogy tulajdonképpen miről is beszélünk épp.
Szokásos jelenet a vizsgákon, hogy egy ‘warm-up-question“-nel, azaz bemelegítő kérdéssel kezdünk (csak hogy oldjuk egy kicsit a feszültséget)
Amikor megkérdezem például, hogy “How are you?” azaz hogy vagy, az esetek jelentős százalékában az alábbi választ kapom:
– Ájmfájntenkjú. Der ár fór membersz in máj femili, májfádörmájmádörmájsziszterendáj.Vílivinönájsz háusz.Deccól,tenkjú. (I’m fine thank you. There are four members in my family, my father my mother, my sister and I. We live in a nice house.That’s all, thank you.)
Ha visszakérdezek, hogy: “Tényleg? De jó, van egy húgod/nővéred? Hány éves?” általában értetlen csend fogad, ugyanis a diáknak fogalma sincs róla, hogy vajon mit is mondott az imént, valószínűleg húga sincs, és még nem is a kérdésre válaszolt. De ő ezt nem tudja. Ez van a tankönyvben, ez a biztonságos válasz. Még ha nem is ez volt a kérdés.
Emlékszem, gimnázium harmadik osztályától kezdve minket is mindenki az érettségivel szekált (fakultációk, konzultációk és egyéb szörnyűségek) de azért valljuk be, annyira nem volt vészes. Utólag visszagondolva – ha valaki nem teljesen idióta – beláthatjuk, hogy az érettségi előtt egy hónappal átnézni azt négy darab nyomorult irodalom/történelem tankönyvet tökéletesen elég volt egy középszintű ötöshöz. (A matekról inkább ne beszélgessünk… 😀 )
Nos, a mai napon Kínában megkezdődött a GAOKAO vizsgasorozat, úgyhogy 加油 azaz HAJRÁ minden kisdiáknak!
