Miután végigzötykölődtünk egy nagyjából 12 órás utat Lampangból Bangkokba, másnap reggel 7-8 körül végre-valahára megérkeztünk Bangkokba.
Bangkok központi pályaudvar
Be kell, hogy valljam, egyáltalán nem így képzeltem el Bangkokot. Az első megdöbbenés a Skytrain (a helyi „metró”, vagy inkább magasvasút) állomáson ért. Mivel én Kínában „szocializálódtam”, eddig el sem tudtam volna képzelni, hogy egy délkelet ázsiai ország tömegközlekedése ilyen rendezett és fegyelmezett is tud lenni. A kínai „öreg néniket és terhes kismamákat csapok arcon könyökkel, és gyerekeket taposok a padlón, hogy 0,23 másodperccel előbb leszállhassak” mentalitás Bangkokban pont az ellentétje. Az emberek sorban állnak, és higgadtan várakoznak, hogy felszállhassanak. Senki nem üvölt és legfőképp nem köpköd. Felemelő élmény volt.
Azt is megfigyeltem, hogy a bangkoki nők és férfiak hihetetlenül divatosan öltöznek. Üdítő látvány volt.
Bangkok Metro
Érkezés Bangkokba – Az első pillanatok
Érkezés Bangkokba – Az első pillanatok
Érkezés Bangkokba – Az első pillanatok
Kis kitekintés: Thaiföld fővárosa Bangkok. Vagy legalábbis mi így ismerjük. Nos, mint azt Dávidtól megtudtuk, Bangkok város igazi neve ennél sokkal hosszabb, a teljes, hivatalos név egy kisebb könyvben olvasható. Íme, egy kis ízelítő:
Krung Thep Mahanakhon amon Rattanakosin mahintara ayuthaya mahadilok phoP noppharat Ratchathani Burirom udomratchaniwet mahasathan amon piman awatan Sathit sakkathattiya witsanukam Prast.
…és a fordítás:
The city of angels, the great city, the residence of the Emerald Buddha, the impregnable city of God Indra, the grand capital of the world carved with nine precious gems, happy city, rich within the enormous Royal Palace similar to the heavenly kingdom ,realm of the reincarnated god, a city offered to Indra and built by Vishnukarn.
Bangkokba megérkezvén az első dolgunk volt, hogy Dávid lakásában lepakoljunk, és egy gyors zuhany után már tovább is indultunk, hogy felfedezzük a várost. Az első napi program a királyi palota meglátogatása volt. A palotába a legkönnyebben/leggyorsabban, és mint kiderült legolcsóbban busszal jutottunk el. A Bangkoki buszok, amik jelenleg ingyenesen használhatóak egyszerűen fantasztikusak. Ajánlom mindenkinek.
A padló és az ülések fából készültek
A buszról a királyi palota előtt egy kicsivel szálltunk le, és a maradék távot lesétáltuk. 13-a éppen péntekre esett, így hatalmas tömeg alakult ki a környező utcákban, rengeteg ember érkezett ugyanis vidékről, hogy lerója tiszteletét a király előtt.
Kis kulturális kitekintés:
Mint az közismert, Thaiföld államformája alkotmányos monarchia. Bár az uralkodónak kevés közvetlen hatalma van, szerepe mégis kiemelten fontos, ugyanis ő a nemzeti identitás és egység megtestesítője és a buddhizmus védelmezője. A király vagy a királyi család kritizálása vagy kigúnyolása törvényellenes és bűncselekménynek számít, amiért akár letöltendő börtönbüntetést is kiszabhatnak. Thaiföld legutolsó királya Phrabat Somdet Phra Paraminthara Maha Bhumibol Aduljadezs (ภูมิพลอดุลยเดช), avagy IX. Ráma, aki egyébként a történelem leghosszabb ideig uralkodó királya volt, 2016. október 13-án hunyt el. A király egyébként Massachusettsben született, a Harvardon diplomázott, majd Svájcban tanult. Nyitott gondolkodású modern uralkodó volt, aki kedvelte a jazz zenét (ő honosította meg a jazzt Thaiföldön), az irodalmat, a festészetet, a fényképészetet, stb.
9 June 1946 – 13 October 2016: His Majesty The King, Rama IX of Thailand
A thai emberek végtelen szeretettel és tisztelettel tekintenek egykori királyukra, akinek a fényképe egyébként nagyjából minden ötödik méteren megtalálható az utcán, boltokban, éttermekben, középületekben. A járókelők gyakran megállnak a fénykép előtt, meghajolnak előtte, esetleg elmondanak egy rövid fohászt.
Thaiföldön jelenleg egy éves nemzeti gyász van, a közalkalmazottaknak például egy évig kötelező fekete ruhában járni. Az átlagemberek igaz, már nem öltöznek feketében, azonban a fekete szalag vagy karkötő szinte kivétel nélkül mindenkin megtalálható. Ez a tisztelet és a gyász jele. A legtöbb thai weblap, többek között a Thai-Magyar Konzulátus weblapja is kizárólag fekete-fehér változatban érhető el.
A megállás nélkül hömpölygő gyászoló tömeg miatt a palotába való bejutás nem volt egyszerű, de végül sikerült, és felejthetetlen élményben volt részünk.
(Petinek és Eszternek a bejáratnál egyébként gatyát és sarongot kellett bérelniük, ugyanis a térdek nem látszódhatnak ki. Epic fail. 
Eszter nem szorog a bérelt szarogban, Petiről ugyan ez már nem mondható el a bérelt nadrágban.
A palota és a kert
A palota és a kert
…az ingyen ivóvíz esete a hátizsákos turistákkal.
A Királyi Palota és a Wat Phra Kaew (avagy a Smaragd Buddha Temploma) alaprajza (A kép forrása: Wikipédia)
A palota bebarangolása után visszamentünk a szállásra, ahova nemsoká megérkezett Dávid is. Kis örömködés (és whiskyzés) után együtt tovább is indultunk, hogy találkozzunk Lanával, Balázzsal és barátnőjével Phoebevel.
A fiúk egy közeli étterembe, a Cabbages & Condoms (C&C) -ba vittek minket. Az étterem történetéről és filozófiájáról a fenti linkre kattintva olvashat az érdeklődő.
C&C policy: “We also provide catering services to meet all requirements. And remember, our food is guaranteed not to cause pregnancy.”
Koton télapó
Kedves kis koton család.
A vacsora után a fiúk egy Skybarba, pontosabban a Marriott Hotel Skybarjába vittek minket, ahol rendesen bekoktéloztunk. 😀 Felejthetetlen élmény volt, utólag is köszönjük!
A csajok…
… és a nagy csapat.
Az este végén Eszterrel és Petivel taxiba pattantunk és visszaszáguldottunk volna a szállásunkra, HA nem lett volna hatalmas dugó a belvárosban éjjel kettőkor. Ilyet sem láttam még korábban, de most már ezt is is kipipálhatom a listámon. Éjszakai dugó Bangkokban.
Folyt. köv!