Második Bangkoki napunk programja a Seven Elevenben kezdődött (7-eleven – Főként Dél-Kelet Ázsiában elterjedt, népszerű szupermarket lánc), ahol melegszendvicset (amiben igazi sajt van!!!), kávét és egyéb „nélkülözhetetlen” finomságokat vásároltunk.
Az aznapra betervezett program a Wat Pho (hivatalos nevén Wat Phra Chetuphon Vimolmangklararm Rajwaramahaviharn), azaz a Fekvő Buddha templomának meglátogatása volt.
Wat Pho Bangkok egyik legöregebb templomai közé tartozik. A templomok és különféle szobrok történetét most nem írnám le egyesével, ha valakit érdekel, az úgyis utánanéz. 😉
Beszéljenek helyettem inkább a képek:
Buddha haj – close up
Második bangkoki esténken a fiúk ismét bulizni vittek bennünket, ezúttal egy hamisítatlan thai éjszakai piacra.
A piac előtt tettünk egy kis kitérőt az egyik híres bangkoki „ladyboy utcába”, ahol csak úgy kapkodtuk a fejünket a színes forgatagban.
Mi/ki az a ladyboy? A ladyboyok eredetileg férfi testben születnek, de később akár nemátalakító műtét, akár különféle hormongyógyszerek segítségével „nővé” alakítják magukat. Mielőtt bárki is vinnyogni kezdene, szeretném leszögezni, hogy Thaiföldön ez teljesen elfogadott, hétköznapi dolog. A ladyboyok legfőképp a vendéglátó és szórakoztatóiparban dolgoznak: éttermekben, boltokban eladókként, KTV bárokban, kocsmákban, stb. Thaiföldön senki nem vág arcokat, ha a pincér, aki az ételt kihozza ladyboy. Nincs előítélet és nincs gyűlölködés. A ladyboy témához annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy utazásom során találkoztam csodaszép ladyboyokkal, akiknek nagyjából ötször jobb testük volt, mint az enyém. 😀 Just for the record.
A ladyboy negyed
A ladyboy negyed
A ladyboy utca után az éjszakai piac felé vettük az irányt, ahol miután megkóstoltunk mindenféle tücsköt, bogarat és lárvát és betermeltünk pár „méter” sört, elindultunk, hogy találjunk egy táncos, bulizós helyet.
Igen, ez pontosan az, aminek látszik. És igen, finom. 
Jelentem megtaláltuk. A legnagyobb buli természetesen a „melegsátorban” volt, ahol végül hajnalig táncoltunk.
(Aki régen járt a Szigetre az tudja, hogy a legjobb bulik mindig a Magic Mirrorban voltak, ahol egy pasi sem próbált letapizni, és végre táncolhattál kedvedre :D)
Arra egészen pontosan nem emlékszem, hogy mikor és hogyan keveredtünk haza, de talán annyira nem is fontos.
Arra emlékszem, hogy Peti ült elől a taxiban, mi Eszterrel ketten hátul, és mindketten annyira csuklottunk és röhögtünk egyszerre, hogy nem bírtunk beszélni. 😀
A másnap reggel már nem volt ennyire vidám… Folyt köv.